Az iskolakezdés optimális időpontja

Az iskolakezdés optimális időpontját a gyermek egyéni fejlettségi szintje határozza meg, amit nem lehet siettetni. Az egész iskolai hozzáállását erősen meghatározza az első év sikere vagy kudarca. A korai beiskolázás, nehezen behozható, vagy behozhatatlan hátrányt jelenthet a gyerekeknek. Az ilyen gyerekek méltatlanul kapják meg a „gyenge képességű”, „rossz gyerek” jelzőket. Egy iskolaérettlen gyermeket az iskolapadba kényszeríteni nem csak számára traumatikus, hanem a szülő számára is.

„A gyerek először játsszon, és ha ebben elfáradt, akkor majd kedvvel, önként veti magát a tanulásba. Mert a gyerek nem lusta, hanem kezdettől fogva mérhetetlenül kíváncsi, és igyekszik elsajátítani a világot.”

Vekerdy Tamás

Iskolára való külön felkészítés? Miért is lenne a kisgyerekemnek erre szüksége?

„Hiszen ott vannak az óvó nénik.” - gondolhatod teljesen jogosan szülőként.

Igen, az iskolára való felkészítés az óvó nénik feladata is. Az ő küldetésük, hogy az óvodai élet alatt játékba öltöztetve fejlesszék a gyermekedet közös játékkal és mozgással, meseolvasással, zenehallgatással, rajzolással és kézműveskedéssel. Az ovi megalapozza kisgyermekednek az iskolához szükséges képességeit, és segít, hogy a gyermeked testi, lelki és szociális szempontból megérjen az iskolai életre.

Meg persze te is mindent biztosítasz a családi háttérrel (pl.: otthoni beszélgetésekkel, játék és mozgás lehetőség megteremtésével, érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családi szabályrendszerrel).

A te gyermekednek szükséges vagy nem szükséges az iskola-előkészítő foglalkozás?

Szülőként elbizonytalanodhatsz. Véleményem szerint az iskola-előkészítő foglalkozások hasznosak és javasoltak, de nem minden gyermek számára kötelezőek vagy egyformán szükségesek. Mivel az óvoda alapból felkészíti a gyerekedet az iskolára, ezek a külön foglalkozások elsősorban plusz támogatást vagy finomhangolást nyújtanak gyermeked számára.

Milyen előnyei vannak a jó iskola-előkészítőnek?

  • • Ismerkedés a szabadság-kötelesség átmenettel: A gyereked játékos formában szokja meg a feladathelyzeteket és a szabályok követését.
  • • Sikerélményhez jutás: Ahogy megtanulja, hogy bizony a hibázás a tanulás része, és nincs abban semmi rossz. Ahogy átéli, hogy egyedül is képes megoldani egy feladatot az önbizalma nő, kialakul benne a tanulással szemben egy pozitív attitűd/hozzáállás.
  • • Kisebb csoportlétszám és szakértelem: Az óvodai 15-20 fős csoportokkal szemben itt kis csoportban (3-5 fő), illetve szakértelemmel rendelkező fejlesztő pedagógussal tevékenykedik.

Milyen hátránya van egy iskola előkészítő foglalkozásnak?

  • • Időt és pénzt kell belefektetni.

Mikor kifejezetten javasolt?

  • • Részképesség-gyengeség esetén: Ha a mozgáskoordináció, a térbeli tájékozódás vagy a beszédértés terén az óvoda elmaradást jelzett. A fejlesztés az alap-kultúrtechnikákhoz (olvasás. írás, számolás) szükséges készségeket erősíti meg gyermekedben, melyekkel csökkenthető a későbbi tanulási nehézség vagy zavar kialakulásának veszélye.
  • • Figyelemhiány, vagy túlzott aktivitás esetén: Ha a gyermekednek nehéz egyhelyben maradnia, vagy nehezen tartja meg a figyelmét 10-15 percig.
  • • Finommotorika fejlesztésére: Ha a gyermeked nem szívesen rajzol, görcsösen fogja a ceruzát, vagy nehézséget okoz neki az olló használata.
  • • Szociális éretlenség esetén: Ha nehezen fogadja el a csoportnormákat és az otthoni kereteket, egocentrikus gondolkodásával nehezen alkalmazkodik a környezetéhez, gyakoriak a „hisztik”, fair játék képessége még nehéz neki, kötelesség és feladattudat hiánya (nincs kedve hozzá) esetén.
  • • Szorongás vagy önbizalomhiány esetén: A kiscsoportos foglalkozások segítenek feloldani a teljesítménnyel kapcsolatos szorongást, és növelik a gyermeked magabiztosságát.

Iskolai előkészítő foglalkozás

A gyermek képességeinek feltérképezése és az általános felkészítés mellett, az esetleges részképesség-gyengeség felismerése és azok fejlesztése a fő cél.
Az iskola és a tanulás csudajó dolog! A gyerekek többnyire kíváncsiak, szeretnek felfedezni új dolgokat, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni a fejlesztésük, tanításuk során.

Mi az iskolaérettség?

Az iskolaérettség többszempontnak való fejlettséget kíván. Fontos a testsúly és a magasság, az izmok és a csontok megfelelő állapota, amelyek a finommozgáshoz szükségesek, valamint a beszéd helyessége, az érzékszervek épsége.

Az értelmi, érzelmi tényezők közül fontos a logikus gondolkodás, a megfigyelőképesség, szintetizáló-szintetizáló képesség, a kitartó figyelem, továbbá a kíváncsiság, a tudásvágy és a kötelességtudat. Végül, de legalább ilyen fontos a szociális érettség is: a beilleszkedési képesség, a viselkedési normák betartása, a közösség elfogadása, és annak normáinak betartása.

Az iskolakezdés

Az iskolakezdés egy meghatározó állomás a gyermek életében. Az óvodai évek lezárásával a kisgyermeknek a játékok birodalmából az iskolapadba kell ülnie, ahol hirtelen nyugodt, az elvárásoknak megfelelő kisiskolássá kell válnia. Azért lássuk be, ez a legtöbb kisgyermeknek nem megy egyik napról a másikra.

Jól jöhet egy átmenet, egy iskolai oktatást megelőző pozitív tanulási élmény, amely segíti a gyermeket abban, hogy megszokja az új helyzetét, elfogadja és megértse a feladatát.

Milyen egy iskola előkészítő foglalkozás?

A foglalkozás egy komplex terápia, mely játékosan, sok mozgással valósul meg, így a tanulás élmény és felfedezés. A fokozatosság-elv mentén, saját gyakorlati megtapasztalásuk által fedezik fel, megismerik a bennük rejlő érzékleteket, képességeket és készségeket, amelyek az iskolai ismeretek elsajátításához szükséges alapokat adják, valamint segítik a gyerekeket abban, hogy az iskolában sok-sok sikerélmény érje őket.

Az iskolaelőkészítő foglalkozás fejlesztési területei:

  • • Nagymozgás
  • • Finommotorika
  • • Szem-kéz koordináció
  • • Dominancia, helyes ceruzafogás kialakítása
  • • Grafomotorium
  • • Szenzoros integráció
  • • Ritmusérzék
  • • Sorrendiség
  • • Beszédmotorika
  • • Auditív és vizuális észlelés és differenciálás
  • • Alak és háttér megkülönböztetés
  • • Alakállandóság
  • • Analizáló-szintetizáló képesség
  • • Általános tájékozottság
  • • Szókincs, kommunikációs készség
  • • Orientációs képesség (saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódás)
  • • Térbeli helyzet és viszony
  • • Számfogalom felismerése
  • • Globális mennyiség-felismerés
  • • Mennyiségi-állandóság felismerése
  • • Számkép, számnév, számjegy egyeztetés
  • • Számemlékezet
  • • Mennyiségi relációk
  • • Figyelem és koncentráció
  • • Gondolkodás
  • • Memória
  • • Feladattudat, monotónia-tűrés, kudarctűrés
  • • Szociális készségek